H�t �n imm�r kit v�lasszak?

Ha ez eld�lt, j�het a kutyav�laszt�s, ami bizony nem k�nny� dolog. Az els� v�laszt�s: sz�p, de dr�ga fajkuty�t vegy�nk-e, vagy egy k�bor kutyust fogadjunk be, esetleg menhelyr�l hozzunk el egyet. B�r emberiess�g szempontj�b�l k�ts�gk�v�l ez ut�bbi megold�s a k�zenfekv�bb, �m az ember hi� �s szereti a sz�pet. Azoknak, akik szeretik az �llatokat, mind van kedvenc kutyafajt�juk, azt azonban v�gig kell gondolni, hogy alkalmasak vagyunk-e az adott fajta tart�s�ra.

Egy ismer�s id�s h�zasp�r a fiukt�l k�ly�k rottweilert kapott: az�ta �rpi b�csit csak elsuhanni l�tjuk Rocky p�r�za v�g�n, ami a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy a k�rny�k r�meiv� v�ltak, mivel a kutya �rzi, hogy b�rmit megtehet, �s teljesen elvadult, m�g szuk�kat is megt�mad, amit egy norm�lis kan sohasem tenne meg. A szuk�k am�gy - persze csak nagy �ltal�noss�gban - ragaszkod�bbak, bar�ts�gosabbak �s k�nnyebben kezelhet�k. A gond csak az vel�k, hogy amikor t�zelnek nagyon r�sen kell lenn�nk, de err�l majd k�s�bb. A kanok �n�ll�bbak, n�ha bizony a hely�nkre t�rnek, �s a t�bbi kuty�val is nehezen f�rnek meg. Furcsa m�don pont ez a magyar�zata annak, hogy az utc�n sokkal t�bb h�mmel tal�lkozhatunk, mivel a teny�szt�k hajlamosak ink�bb a szuk�kat megtartani - biztos�tj�k a szaporulatot, kevesebb gond van vel�k �s nem eszik meg egym�st.


H�z�rz�k �s kedvencek

D�nts�k el, hogy h�z�rz�t vagy kedvencet akarunk. Bizonyos kutyafajt�k csak szenvednek egyed�l a kertben, mert hi�nyzik nekik az emberi t�rsas�g, p�ld�ul a sp�nielek, az uszk�r vagy a vizsl�k. A n�metjuh�sz vagy a schnautzer, amellett, hogy ig�nyli, hogy dolgozzanak vele, megel�gszik egy r�vid "edz�ssel", azt�n j�l elvan mag�ban, nem is besz�lve a t�bbi nagytest�, viszonylag lass� kuty�r�l. Vegy�k figyelembe azt is, hogy hol tudjuk elhelyezni a kuty�t, mennyi t�r jut neki. (A mozg�sig�ny csak egy szempont, hiszen azt egy uszk�r, amelyik a legmozg�konyabbak k�z�tt van, ak�r egy konyhasz�ken is le tudja vezetni. Egy vizsl�nak, boxernek vagy egy sk�tjuh�sznak - az agarakr�l nem is besz�lve - viszont igazi t�rig�nye van, amit nem �rt figyelembe venni.) Bern�thegyit telep�teni panellak�sba, ugyeb�r, nem t�l okos dolog, egy pincsinek viszont gyakorlatilag mindegy, mivel egyed�l �gysem engedi ki a gazd�ja - nehogy megegy�k a macsk�k.

Ha m�r eld�nt�tt�k, hogy milyen m�ret� �s nem� kedvenc�nk lesz, lehet szort�rozni. Az nem lenne sz�p, ha konkr�t javasoln�nk, azonban nek�nk is vannak kedvenceink. A kistermet�ek k�z�l a tacsk� - f�leg a sz�lk�ssz�r� v�ltozat - �s a foxterrier a favoritunk. Mindkett� nagy vad�sz, nem szabad, hogy szer�ny m�ret�k megt�vesszen minket. Viszont rendk�v�l okosak �s ragaszkod�ak. �jabban nagy divat a m�k�s k�lsej�, feh�r West Highland terrier: amely kev�sb� vad, emberszeret�, r�ad�sul felt�n� jelens�g. Ha ilyen�nk van, akkor j� es�llyel p�ly�zhatunk a k�rny�k kedvence c�m�re, mivel minden nyugd�jas n�ni a kuty�nkat fogja babusgatni.


Nem mach�s�g k�rd�se

A k�zepes m�retben meglehet�sen gazdag a v�laszt�k. A sp�nielt �s az uszk�rt (ny�ratlan v�ltozatban) f�leg l�nyoknak aj�nljuk, vel�k nincs sok gond, kedvesek, emberszeret�k, �s ami nagyon fontos, a t�bbi kuty�val is j�l kij�nnek. A pulit �s a pumit, ezt a k�t okos, de izg�ga magyar fajt�t ink�bb fi�knak aj�nljuk, hiszen nekik �szt�n�sen jobban engedelmeskednek - ez nem feminizmus vagy mach�s�g k�rd�se. Vel�k bizony szigor�an foglalkozni kell �s adott esetben t�l kell kiab�lni �ket. A kev�ss� ismert, sz�v�s, intelligens mudit viszont keny�rre lehet kenni. Elterjedtt� v�lt mostan�ban az angol �s francia bulldog, vel�k nem kell sokat foglalkozni, viszont nem is t�l ingergazdagok - b�r antik b�tor mellett j�l mutatnak. A nagy l�g�f�l� basset hound szint�n m�k�san mutat, tart�s�nak azonban megvan az a kock�zata - csak�gy mint a bulldogokn�l - hogy sokf�le �r�kl�tt betegs�ge lehet.

A nagyobb kuty�k als� kateg�ri�j�ban lesz azt�n zavarba ejt�en gazdag a k�n�lat: a boxer, a sk�t �s a belga juh�sz, az �r, angol �s a Gordon szetter, a dalmata mind ide�lis kutya, itt t�nyleg csak a szem�lyes preferenci�k d�nthetnek. �r�k kedvenc a magyar vizsla. Akinek volt vizsl�ja, annak m�r m�s fajta nem kell. Ez a kutya �gy megk�veteli mag�nak a figyelmet, mint egy rossz primadonna, n�ha �gy is viselkedik, de egy kedves boh�c is egyben. A k�ly�k vizsl�n�l m�r csak k�ly�k vizsla lehet szebb �s ez, sok m�s kuty�val ellent�tben, feln�tt kor�ra sem v�ltozik. Mind�ssze k�t hib�ja van: r�vid, kem�ny sz�re minden ruhaanyagba belef�rja mag�t �s m�g porsz�v�val is alig lehet kiszedni, �s elk�pzelhetetlen m�don fal�nk, ami egy�bk�nt minden vizslafajt�ra igaz. K�nnyen felszedhet a f�ldr�l romlott vagy m�rgezett �telt, illetve megeheti az eldobott csomagol� anyagot is, amibe azt�n bele is pusztul. Egyre t�bbet l�tni az arany vagy golden retrieverb�l illetve a labrador retrieverb�l (r�viden labrador, h�rom sz�nben is l�tezik, zsemle, fekete, s�t�tbarna), amik, ahogy a nev�k is mutatja, tulajdonk�ppen rokonok. A golden retriever n�ha m�r annyira kedves, hogy azt hiszi az ember, hogy csak tetteti, a labrador viszont j�val m�lt�s�gteljesebb. A klasszikus munkakuty�k k�z�l persze az els� a n�metjuh�sz, a legn�pszer�bb �s legelterjedtebb "magyar" kutyafajta, no meg a dobberman �s a rottweiler. Ilyen kuty�kat csak az tartson, aki t�nyleg kord�ban tudja �ket tartani, �s bizonyos rendszeress�ggel foglalkozni tud vel�k. T�nyleg im�dnak dolgozni, b�rmi legyen is az, a csib�szel�st�l a reggeli �js�g felhoz�s�ig. A t�bbi kutya �ltal�ban nem szereti �ket - k�l�n�sen a farkaskuty�t - ami n�mi h�tr�nyt jelent t�rsas �rintkez�s�nk ter�n. A kuvasz �s a komondor annyiban k�l�nb�znek t�l�k, hogy ridegen is tarthat�k, vagyis kevesebb foglalkoz�st ig�nyelnek. Aki j� munkakuty�t �s kedves kuty�t akar egyszerre, az tartson �ri�s schnautzer: nyugodt, kedves, kisz�m�that�, ellent�tben - furcsa m�don - a fajta k�z�p �s t�rpe v�ltozat�val, amelyek gyakran hajlamosak a felesleges idegesked�sre.


Sp�ci fajt�k

A "nagykuty�k" fels�bb kateg�ri�ja m�r egy sz�kebb klub, feltehet�en, mert kicsit t�bbe ker�l tart�suk �s, ezt kevesen engedhetik meg maguknak. Ilyen a lomha bern�thegyi, a kedves �j-fullandi vagy a mutat�s leonbergi. K�l�n kateg�ria a d�n dog �s az �r farkaskutya: sajnos a k�t fajta hajlamos a mozg�sszervi defektekre, de k�l�nben �l�nkek �s j�t�kosak. A nagy kedvenc persze a bobtail vagy �angol juh�szkutya, ami olyan, mintha egy rajzfilmsorozatb�l b�jt volna el�. Vele f�leg sz�r�pol�si probl�m�k jelentkezhetnek, k�l�nben csak dics�rni tudjuk.

A k�vetkez� fajt�khoz pedig eg�szen speci�lis lelkialkat �s �letvitel sz�ks�ges. Valamennyi harci kutya, az ag�rfajt�k, minden f�l kil�t nem meghalad� kutyafajta (pl. csivava), az eg�szen finom �s hossz�sz�r� kuty�k, mint a spiccek vagy a m�ltai selyemkutya. Azt azonban nem �ll�tjuk, hogy ezek a fajt�k nem sz�pek, intelligensek vagy p�ratlanok.