Az elm�lt �vtizedekben megn�tt a kedvtel�sb�l tartott macsk�k sz�ma, megv�ltozott az �letm�djuk, ezzel egy�tt egyre nagyobb az ig�ny a tudom�nyos alapokon nyugv� t�pl�l�s ir�nt.
A macsk�k tulajdonosainak �s a t�pgy�rt� c�gek k�z�s �rdeke olyan t�p el��ll�t�sa ill. etet�se, amely komplett, kiegyens�lyozott, �letkornak, �lettani sz�ks�gleteknek megfelel�, ellen�rz�tt, folyamatosan j� min�s�g� alapanyagokb�l k�sz�lj�n, el�rhet�, re�lis �r� �s egyszer�en, agg�lymentesen lehessen etetni. Ut�bbi szempont k�l�n�sen fontos: az ellen�rizetlen, nem megfelel�en kezelt alapanyagb�l �ssze�ll�tott t�p k�l�nb�z� fert�z� �genseket hordozhat (Salmonella-fajok, TGE, BSE, Aujeszky-betegs�g v�rusa). Az �lettani ig�nyeknek nem megfelel� t�p hi�nyt�neteket, t�letet�st, az egyes komponensek eltol�d�s�t okozhatja.
Egyre t�bb tulajdonos ismeri fel, hogy a t�pok nagyban el�seg�thetik kedvenc�k gy�gyul�s�t, amennyiben az �llatorvosi gy�gyszeres ter�pi�t kieg�sz�tik �n. gy�gyt�pokkal, cukorbetegs�g, k�ros elh�z�s, b�lgyullad�s, m�j-vesebetegs�g eset�n. (ezek kereskedelmi forgalomban nemcsak �llatorvosi rendelv�nyre kaphat�k.)
A macsk�k em�szt�s�lettani saj�toss�gai �s k�l�n�s t�pl�lkoz�si szok�sai miatt ell�t�suk nagy gondoss�got ig�nyel.

1.T�pl�lkoz�si szok�sok
A kuty�val ellent�tben a macska ink�bb naponta t�bbsz�r kis adagokat eszik, k�vetve az �vezredek alatt kialakult t�pl�lkoz�si szok�s�t: 30-60g/�tkez�s (egy eg�rnyi mennyis�g). Emiatt fontos szempont a t�p eltarthat�s�ga, �s az, hogy ne ig�nyeljen h�t�t�rol�st, �gy a cica "r�j�rhat" a t�ny�rj�ban l�v� t�pra.

2. Rossz szok�sok
Megszok�s: nehezen vagy egy�ltal�n nem tud �t�llni �j t�pra, ink�bb nem eszik.
Visszautas�t�s: oka lehet hirtelen t�pv�lt�s, takarm�nyallergia, vagy a rossz �z, szag.

3. Egyoldal� t�pl�l�s
Leggyakoribb �s egyben legvesz�lyesebb -a hozz�szok�s �s az A-vitamin t�letet�s miatt- az egyoldal� m�jetet�s. (Leggyakrabban tal�lt cic�kn�l fordul el�, amikor a tulajdonos m�jjal k�v�nja a kismacska kond�ci�j�t feljav�tani.) Az esetek nagy r�sz�ben nagyon rossz k�rj�slat� mozg�sszervi betegs�g alakul ki. A csak h�son tartott macsk�kban csontritkul�s alakulhat ki, ui. a v�rben a k�lcium-foszfor ar�ny cs�kken�s�t a szervezet a csontokb�l kivont k�lciummal igyekszik p�tolni. M�sr�szt kand�rokban h�gyk�vess�g alakulhat ki. Az Aujeszky-betegs�g miatt vesz�lyes nyers sert�sh�st etetni, amely macsk�ban veszetts�ghez hasonl� t�netekkel j�r.

4. F�vet ig�nyel a macska, amely seg�ts�g�vel h�ny�s �tj�n meg tud szabadulni a mosakod�st�l lenyelt sz�rt�l.

5. V�zig�nye term�szetes t�pl�l�k �s konzervt�p mellett kev�s, de tej, sz�razt�p etet�se eset�n mindig kell tiszta vizet biztos�tani.

6.Feh�rjeig�nye kiemelked�en magas: a kuty��n�l 30%-kal t�bb. A macska t�pj�ban megfelel� ar�nyban kell lenni�k a j� min�s�g�, magas biol�giai �rt�k� feh�rj�knek. A macska szigor�an h�sev�: egyes anyagcserefolyamatai elk�pzelhetetlenek aminosavak n�lk�l.

7. L�tfenntart� energiasz�ks�glet�k 290kJ/nap/testt�megkg. Ez az ig�ny vemhess�g alatt 25-50%-kal n�, k�ly�kkorban 5 hetes korig illetve a szoptat�s alatt n�gyszeres.

8. �zletess�g: etet�si k�s�rletek bizony�tj�k, hogy a macsk�k nem egy bizonyos �zt (pl. hal, m�j) prefer�lnak, val�sz�n�s�thet�, hogy a sz�mukra megfelel� magas feh�rjetartalom �s a gy�rt�si technol�gia befoly�solja �ket a v�laszt�sban.

9. Egy�b k�l�nlegess�gek
Az aminosavak k�z�l n�lk�l�zhetetlen az arginin, taurin hi�ny�ban pedig retina-degener�ci�(CRD), sz�vizom-gyenges�g(DCM), szaporod�s-biol�giai zavarok �s immunszuppresszi� alakul ki.

Ha mindezek ut�n siker�l a megfelel� t�pot kiv�lasztanunk, �gyelni kell a k�ros elh�z�s megel�z�s�re. Az elh�zott macska nagyon nehezen, �s csak l�pcs�zetesen, szakaszosan, �n. light-t�pokkal-j� min�s�g� pektinszer� rostot tartalmaznak, ez�ltal tel�tetts�g �rz�st adj�k, de cs�kken az energiatartalmuk-fogyaszthat�k. A k�v�rs�g k�vetkezm�nyei lehetnek �z�leti probl�m�k, sz�v-�rrendszeri betegs�gek, neh�zl�gz�s, em�szt�si rendelleness�gek, b�rbetegs�gek, az immunrenszer gyeng�l�se, a m�t�ti rizik� n�veked�se �s az elh�z�d� gy�gyul�s.

A macsk�k komfort�rzet�hez nemcsak a j�llakotts�g, hanem a rendszeres eg�szs�g�gyi (olt�sok, parazitaellenes kezel�sek) �s higi�niai fel�gyelet is hozz�tartozik. a cic�k alapvet�en tiszta �llatok, mindig betegs�gre kell gyanakodnunk, ha nem mosakodnak, bund�juk f�nytelen, k�cos, esetleg b�ls�rral szennyezett, amm�niaszag�.

A fenti r�vid �sszefoglal�b�l is kit�nik, hogy egy kiscica beker�l�se a csal�dba nem a k�ly�kkori j�t�kban, k�nyeztet�sben mer�l ki, kedvenc�nk komfort�rzet�r�l, boldogs�g�r�l egy hossz� �leten �t kell gondoskodni.